Kategóriák

Hírek

A légkondicionálás története

2016-03-11

Már időszámításunk előtti első évezredben is egyre jobban törekedtek arra, hogy enyhítsék valahogy a hőség okozta kényelmetlenségeket…  Így fedezték fel első körben a legyezőt.

A korai legyezők pálmafalevél-alakúak voltak, papírból, selyemből, valamint madártollból készültek. Ezek továbbfejlesztéseként időszámításunk utáni első évszázadokban kitalálták az összecsukható legyezőt Japánban. Ha enyhült a meleg, a hölgyek mindjárt a kimonójuk alá rejthették őket. Hamar sok ember kedvencévé vált és idővel ez a termék vált Japán legfőbb exportcikkévé az első évezredben.

 

Elmondhatjuk, hogy az emberiség folyamatosan kereste és keresi a mai napig is a lehetőségeket a nyári melegtől való védekezésre.

A középkori Európában vastag falakkal és kis ablakokkal érték el, hogy az épületek hűvösek maradjanak a kínzó kánikulában is. Elég, ha csak a középkorban épült, templomokra, dómokra, vagy erődökre gondolunk, melyekben még kánikulában is mindig kellemes, hűvös idő van.

 

Ahogy az építészet fejlődött, egyre nagyobb hőhatásnak lettek kitéve az építmények. A vékonyabb falaknak, nagyobb ablakoknak köszönhetően egyre könnyebben melegedtek fel az épületek. Szükségessé vált egy a nagyobb hőhatást semlegesítő vagy kiküszöbölő megoldás, a technika azonban csak a huszadik század elejére jutott oda, hogy lehetővé váljon a megfelelő megoldás.

 

Az első klímaberendezés a 1902-es New York-i hőség és a népszerű Judge című hetilap türelmetlen olvasóinak köszönhetően készült el. A nyár folyamán a hetilap olvasóihoz egyre rosszabb minőségben jutott el az újság, akik panaszaikkal elárasztották a kiadó céget. Ennek hatására Alfred Wolff, New Yersey-ből való mérnök volt az, aki egy központi hűtő-fűtő rendszerrel látta az épületet.

A légkondicionálás fogalmát, csak pár évvel később, 1906-ban, Stuart Cramer használta. Lehetőségeket fedezett fel a levegő nedvességtartalmának növelésére a textilüzemében. Kombinálta a nedvességet a ventilációval, így "kondicionálta" a levegőt.

 

A klíma európai modelljét a drezdai egyetemen működő professzor, Richard Molliere alkotta meg. Ő alkotta meg nedves levegő állapotának HX-diagrammját is 1923-ban, melyet a mai napig alkalmaznak Európában, így Magyarországon is.

Hazánkban tudományos szinten 1950 óta foglalkoznak klímatechnológiával a Műegyetemen Macskásy professzor által 1950-ben alakított Épületgépészeti Tanszéken. A tanszék eredményeit a hatvanas évek óta a hazai nyomda- és textiliparban, valamint tévéstúdiókban is folyamatosan alkalmazzák.

Az első hazai tervezésű és gyártású klímaberendezés a szintén az említett tanszéken működő Fónyad Tibornak, a Kipterv mérnökének nevéhez fűződik és szintén a hatvanas évek terméke.

 

 

A rendszerváltás után kibővült a klímatechnológia alkalmazása hazánkban is. A nyugati országokhoz képest jókora lemaradással, de elkezdődött a mozik, az éttermek kilmatizálása és az idő előrehaladtával egyre több magánlakásban is feltűntek a klímaberendezések.

 

Napjaink új, magas minőségigényű klímarendszerei már környezetszennyező hatások nélkül, energiatakarékosan segítik elviselhetővé tenni a forró nyarakat és amellett, hogy komfort érzetet biztosítanak, segíti munkánkat, pihenésünket és utazásainkat is kellemesebbé teszi.

Vissza